Az I. világháború emléktáblája

(mint épített környezeti érték)

Az első világháború megkövetelte a maga bánki áldozatait is. A világégés háborúiban 105 bánki lakos vett részt. Közülük tizennyolcan sosem tértek vissza szeretteihez. Ketten a vitézi címet is kiérdemelték. A falu lakói 1927-ben emléktáblát állítottak a hősök tiszteletére. A táblát megviselte az idő, s mára nehezen olvasható.

BÁNK KÖZSÉG HŐSI HALOTTAINAK EMLÉKÉRE, 1914-1918.
BÜSZKÉK VAGYUNK RÁTOK HŐSI HALOTTAINK IMÁINKBA FOGLALUNK. ÁLDOTT LEGYEN HŐSI EMLÉKETEK HAZÁJUKÉRT ÉLETÜKET ÁLDOZTÁK A KÖVETKEZŐ HŐSÖK:

• ADAMOV ANDRÁS 
• ADAMOV JÁNOS 
• CSORBA JÁNOS 
• HAJDÚK PÁL 
• HUGYECZ PÁL 
• JANCSOK JÁNOS 
• KEVICZKI PÁL 
• KOHJÁRI JÁNOS 
• LOMEN JÁNOS 
• MEDJÁNSZKI ANDRÁS
• PONICSÁN PÁL
• SIMON ANDRÁS
• KRENYÓ ANDRÁS
• SULYAN ANDRÁS
• SZIKORA PÁL
• SZKUBAN JÓZSEF
• SZTANKOVICS JÁNOS
• ZATKALIK FERENCZ

  
Három első világháborús sír a temetőből

A II. világháború emléktáblája

(mint épített környezeti érték)

A II. VILÁGHÁBORÚBAN ELTŰNT TESTVÉREINK EMLÉKÉRE ÁLLÍTTATTÁK HOZZÁTARTOZÓIK

• HAJDUK PÁL
• IVANICS ANDRÁS
• JANECSKÓ JÁNOS
• KOHÁRI PÁL
• LACZKOVSZKI PÁL
• LOMEN PÁL
• ID. LOMEN PÁL
• SKRENYÓ JÁNOS
• SKRENYÓ PÁL
• SULYAN PÁL
• VELKY JÁNOS
• ZSJAK JÁNOS
• SZTANKOVICS LÁSZLÓ

ZS.31.16: ÉLETEM IDEJE KEZEDBEN VAN ISTENEM.

A bánki második világháborús emléktábla nem tartalmazza a teljes háborús áldozat-névsort. 
DOMBI ANDRÁS tartalékos honvéd 1916-ban született Bánkon. Anyja neve: Dombi Mária, 1943 januárjában tűnt el.[1]

A visszaemlékezők említik még a háborúban elhunyt hősök közül: HUGYECZ JÁNOS és MARUSZKI JÁNOS nevét. A háború áldozatai közé tartozik BÁLINT JÁNOS és BÁLINT GYÖRGY, kik itthon haltak meg a bombázások következtében. DOVEC ANDRÁS nem közvetlen a háborúban hunyt el mégis a háború áldozatai közé kell sorolnunk. Története szerint a gyermekek felgyújtottak egy szalmakazlat. Nagy lánggal égett. Dovec András a lángoló szalmakötegeket egyengette, hogy minél hamarabb elégjen, s ne okozzon további bajokat. Eközben robbant fel a lángok között egy épen maradt bomba. Hatvanöt éves volt.

Bánki második világháborús hősök a hadifogoly adatbázisban

Kohári Pál

• Rendfokozat: honvéd
• Születési idő: 1913. február 27.
• Anyja neve: Kovács Zsuzsanna
• Elhalálozás ideje: 1945. január 18.
• Elhalálozás helye: Budapest XII.
• Időszak: Magyarországi hadszíntér

Lomen Pál

• Rendfokozat: honvéd
• Születési idő: 1908. május 17.
• Anyja neve: Janecskó Mária
• Alakulat: 23/II. zlj. gpu. szd
• Elhalálozás ideje: 1942. augusztus 10.
• Halál oka: sebesülés 
• Elhalálozás helye: Sztorozsevoje
• Temetés helye Sztorozsevoje
• Időszak: Keleti hadszíntér

Lomen Pál kitüntetése

Lomen Pál

• Rendfokozat: honvéd
• Születési idő: 1910. május 28.
• Anyja neve: Bánszky Szonja
• Alakulat: 43/I. zlj. 3. szd.
• Elhalálozás ideje: 1942. december 08.
• Halál oka: szívelégtelenség
• Elhalálozás helye: Marki 
• Temetés helye: Marki
• Időszak: Keleti hadszíntér

Velki János

• Rendfokozat: honvéd
• Születési idő: 1919. december 24.
• Anyja neve: Velki Zsuzsanna
• Elhalálozás ideje: 1945. január 29.
• Elhalálozás helye: Bácspuszta
• Időszak: Magyarországi hadszíntér

Bánky (Eredetileg Zatkalik) Zoltán

• Rendfokozat: csendőr hadnagy
• Alakulata: III. csendőr kat. pcs.
• Születési idő: 1922.
• Apja evangélikus lelkész volt Bánkon
• Anyja neve: Millig Gizella
• Elhalálozás ideje: 1945. március 5..
• Elhalálozás helye: Szombathely
• Eltemetve: Szombathely
• Nem szerepel a bánki emléktáblán.

Síremléke a bánki temetőben

A hadifogoly adatbázisban szerepel még SZOMBATI IMRE neve, aki szintén nincs rajta az emléktáblán. Ő ugyanis Rétságon született, de már bánki lakosként vonult a hadszíntérre. Anyja Rasch Jolán.

Szombati Imre

• Apja neve: Janos
• Születési idő: 1906.01.01
• Születési hely: g.Retsag, okr.Nograd, Vengrija
• Lakóhely: d.Bang,okr.Nograd
• Rang: szoldat
• Egység: 7 otdelenie,2 b-n,19 art polk.,23 peh.dv
• Fogságba esés helye: d.Kondenzovo,v r-ne g.Sirok..,Voronezsszkoj obl.
• Fogságba esés dátuma: 1943.01.18
• Elhalálozás dátuma: 1945.03.06
• Fogság helye: sz.g.3007
• Temetés helye: kl.g.3007, kvadrat 21 mogila 25

Összeállította: Végh József mkl

[1] Forrás: Gere József: Békében, háborúban, Balassagyarmat, 2000.

Bánk rengeteg titkot rejt ma is. Érdemes azonban eme szépségek, csodák nyomába eredni, felkutatni. Sokféle tanulmány, régebbi monográfia közöl részeket falunk múltjáról, szokásairól.

A falu nevezetessége, legfőbb vonzereje, a közepén elhelyezkedő közel hét és fél hektáros vízfelületű tó. Ennek köszönheti ismertségét, idegenforgalmát.

Ha a szűkebb környezetet nézzük, Nógrád megye nyugati része - a volt Rétság járás területe - meglehetősen változatos képet mutat néprajzi, népességi szempontból. Ha csupán az idősebbek viseletében is, de mind a mai napig felfedezhetők a palócságra jellemző ruhadarabok, és emellett meglehetősen sok településen figyelhetjük meg az itt élő szlávok és német nemzetiségiek népi öltözködési hagyományait.

70 évvel ezelőtt reggelente szájból mosakodtak. Dologidőben, még ma is így tisztálkodnak. Később fatálakban, amelyet cigányok készítettek „topolyafából”. Házi mosószappant használtak. Majd ezt kiszorította a románcozott lavór és szagos szappan.

A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait.

A bánki faluközpontban lévő pince a régi idők hangulatát őrzi. Építtetője még 1937-ben is fontosnak tartotta, hogy az építés évszámát és a tulajdonos nevének kezdőbetűjét egy kőtáblába vésessék a homlokzat díszéül. A pinceházat Simon János kőművesmester építette. Belül boltozatosan ki van rakva kővel. Ő faragta az építtető névmonogramját és az építés évét megörökítő kis táblát is. A tábla jelentése: Épült 1937-ben Krisko János számára.

Bánk későbarokk temploma 1783-ban épült. 1784. augusztus 6-án szentelték fel, Kellisch Sámuel lelkészsége idejében. Az ő irányítása alatt készült el a paplak is. „Harcos, bátor egyéniség lehetett, aki sziklaszilárd hittel küzd Mária Teréziához intézett felirataiban népe vallásszabadságáért, hitének gyakorlásáért.” – írta róla 1959-ben, a templom fennállásának 175. évfordulójára készült visszaemlékezésében L. Kovács András lelkész.

Egy temető az élő falu tükörképe. Ha valaki végigsétál benne, sok mindent megtudhat a településről is. Megismerheti történetét, nyelvét, nemzetiségét, vagyoni helyzetét, szokásait.

A katolikus temető mellett a fák között található az egykori zsidó temető. Már ami megmaradt belőle. Bár jelentős zsidó lélekszám sohasem volt a településen, mégis minden bizonnyal több sír is állt valaha itt. Meglehet, hogy az avar alatt még lapul néhány sírkő. Mára két héber és egy magyar nyelvű látható mindössze. Megőrzésük mindamellett fontos, hiszen hozzá tartoztak a település múltjához.

Bár a falu lakosságának nagy része az evangélikus vallást követi, a római katolikus temetőben való sétánk kapcsán szólnunk kell katolikus vallás bánki jelenlétéről is.

1934-ben született Esztergomban. 1963-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola díszítő szobrász tanszakán Dósa Farkas András, Borsos Miklós és Illés Gyula növendékeként.

A szobor a Tó Wellness Hotel kertjébentalálható. Alkotók: Győrfi Lajos. Felállítás éve: 2004. A művész nagy empátiával, szeretettel és tisztelettel mintázta a korszakos jazz-zenész portréját. Kecses, szakított andezit sziklára helyezte a portrét úgy, hogy a trombita tartása ne zavarja az arcjáték érvényesülését, jól látható legyen az ujjak játéka.