blokk címe

blokk tartalma

Látnivalók, értékek

Szlovák nemzetiségi tájház

Közzétéve: 2020-03-03

A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait. A tájház a kerítését hasított akácfából fonták.

A XIX. század végén épült vegyes falazatú, poltári cseréppel fedett szabadkéményes parasztházban a környék zömében evangélikus szlovák lakosságának életét mutatják be. A szoba, a konya és a kamra berendezése egy közepes gazdaságú, gyermektelen házaspár otthonát tárja elénk XX. század eleji állapotában.

A tisztaszobából, pitvarból és kamrából álló tájházban megcsodálhatjuk az egykori szlovák szőtteseket és hímzéseket, a bánki népviseletet, a sokféle berendezési tárgyat és felszerelést.


Szobabelső

A megye szlovák lakói lakásberendezésükben nem, mint inkább viseletükkel térnek el legjobban a környék magyar falvaitól. Ezt elsősorban a gazdag, változatos hímzésnek köszönhető, amellyel szinte minden ruhadarabot díszítettek, gondosan alkalmazkodva azok szabásvonalához.

Az első ház (szoba) udvarra néző falán az ajtó mögött felakasztott fogas, rajta férfi csizma és posztó kabát. Az ajtó mögötti falmélyedésben cserépbögre látható. A falmélyedés és az ablak között négyfiókos szekrény (sublót) áll. Ezen található egy szlovák nyelvű imakönyv és egy cserépkulacs. A sublót fölötti falon egy zenélő Luther-kép - oldalán cseréptányérok - láthatók. A sublót mellett indul a karoslóca egyik ága, fölötte az ablaktól jobbra eső falrészen háziáldás lóg, két oldalán cseréptányérokkal. Az egész falon végig az ablak fölötti sávban keménycserép tányérok vannak kiakasztva.

Az utca felé néző fal mentén folytatódik a karoslóca másik ága. Az így bezárt szögben áll az asztal, díszes abrosszal letakarva, hosszanti oldalához állított három székkel. A két ablak között egy tükör van felakasztva; alatta keménycserép tányérok. Az ablakok másik két oldalán egy-egy bőrre festett szentkép lóg. Ezen az oldalon is végig keménycserép tányérok láthatók.

A következő fal mentén áll a festett nyoszolya. Az ágy egészen magasra fel van vetve, a deszkára szalma került: ezt letakarták derékaljjal, valamint egy hímzett díszlepedővel úgy, hogy annak cifra része kilóg, ebbe két sorba kerül három-három vánkos majd tetejére az összehajtott dunna. Régen divat volt három sorba három vánkost rakni és annak tetején összehajtani a dunnát. Az ágy mellett áll a festett láda, fölötte egy sorban három darab keménycserép tányér. 


A tulipános láda

A falmasina platniján vaslábas, vasserpenyő, vasaló, főzőfazék, tetején tejesköcsögök és szilke áll. Ezek fölött felakasztva egy kisebb méretű kalácsssütő és egy nagy tál látható. A falmasina hosszanti oldala fölött kanáltartó kanalakkal, sótartó, tésztaszűrő kanál és két cserép kistál található. 

A pitvar előszobaként funkcionált, innen nyílik az elsőház, a konyha és a kamra. A helyiségben, a bejárati ajtó mögött áll a vizes pad, amelyen régen favödröt és vizeskorsót tároltak. A pitvart és a konyhát elválasztó falrész felső síkjában egy sor keménycserép tányér van felakasztva.

A bejárati ajtóval szemközt található a konyha, amely érdekessége a szabadkémény és jobb oldalt a hatkenyeres sütőkemence. A baloldali fal mellett áll a sütőteknő, teknőlábon, keresztfával, teknőabrosszal letakarva. A beépített lócán két szakajtó van szakajtóruhával letakarva, mellette szilkék. Fölötte a kisablakban bányászlámpa látható. Erre a falra van felerősítve egy cserép nagytál, kalácssütők, örömkalácssütő tepsi. A sarokba feltámasztva áll a sütőlapát, szénvonó, piszkafa, kemencetisztító-csutak. A hatkenyeres sütőkemence tetején májsütő, főzőfazék, bögre, szája előtt vasháromlábon cserépfazék áll.


A hatkenyeres kemence

A hátsószoba éléskamraként és mezőgazdasági eszközraktárként funkcionál. Látható benne gabonatároló, háztartási eszközök, szerszámok és tároló alkalmatosságok. A gerendáról fűzfából fonott varsa lóg le. A bánki tóban is használtak efféle halfogó eszközt.

A kiállítás tárgyai jórészt a Palóc Múzeum tulajdonában vannak. Miután a 2013-tól az intézmény fenntartója Bánk Község Önkormányzata, a működtetői feladatokat a Bánki Szlovák Nemzetiségi Önkormányzat látja el. A szervezet további gyűjtésbe kezdett, s újabb kiállítótér megnyitásával kívánja gazdagítani a múzeumot.


Egy szépen faragott, karcolt díszítésű szuszék


A zenélő Luther-kép

Összeállította: Végh József mkl.

További látnivalók, értékek

helykitolto kép

Települési értéktár

Bánk rengeteg titkot rejt ma is. Érdemes azonban eme szépségek, csodák nyomába eredni, felkutatni. Sokféle tanulmány, régebbi monográfia közöl részeket falunk múltjáról, szokásairól.
helykitolto kép

Bánki „tengerszem” (Bánki-tó)

A falu nevezetessége, legfőbb vonzereje, a közepén elhelyezkedő közel hét és fél hektáros vízfelületű tó. Ennek köszönheti ismertségét, idegenforgalmát.
helykitolto kép

A bánki népviselet I. rész

Ha a szűkebb környezetet nézzük, Nógrád megye nyugati része - a volt Rétság járás területe - meglehetősen változatos képet mutat néprajzi, népességi szempontból. Ha csupán az idősebbek viseletében is, de mind a mai napig felfedezhetők a palócságra jellemző ruhadarabok, és emellett meglehetősen sok településen figyelhetjük meg az itt élő szlávok és német nemzetiségiek népi öltözködési hagyományait.

helykitolto kép

A bánki népviselet II. rész: testápolás és ruha

70 évvel ezelőtt reggelente szájból mosakodtak. Dologidőben, még ma is így tisztálkodnak. Később fatálakban, amelyet cigányok készítettek „topolyafából”. Házi mosószappant használtak. Majd ezt kiszorította a románcozott lavór és szagos szappan.
helykitolto kép

Pinceház, faragott kőtáblával a Hősök terén

A bánki faluközpontban lévő pince a régi idők hangulatát őrzi. Építtetője még 1937-ben is fontosnak tartotta, hogy az építés évszámát és a tulajdonos nevének kezdőbetűjét egy kőtáblába vésessék a homlokzat díszéül. A pinceházat Simon János kőművesmester építette. Belül boltozatosan ki van rakva kővel. Ő faragta az építtető névmonogramját és az építés évét megörökítő kis táblát is. A tábla jelentése: Épült 1937-ben Krisko János számára.
helykitolto kép

A bánki víznyelő

2014 májusban – rendkívüli esőzések után – egyik reggel Bánkon a helyiek arra lettek figyelmesek, hogy a Jenői-patak megáradt vize egy közel 10 m átmérőjű, friss beszakadás alján – visszaduzzadás nélkül! – eltűnik a sziklák között.
helykitolto kép

A bánki evangélikus templom

Bánk későbarokk temploma 1783-ban épült. 1784. augusztus 6-án szentelték fel, Kellisch Sámuel lelkészsége idejében. Az ő irányítása alatt készült el a paplak is. „Harcos, bátor egyéniség lehetett, aki sziklaszilárd hittel küzd Mária Teréziához intézett felirataiban népe vallásszabadságáért, hitének gyakorlásáért.” – írta róla 1959-ben, a templom fennállásának 175. évfordulójára készült visszaemlékezésében L. Kovács András lelkész.
helykitolto kép

Régi sírok a temetőben

Egy temető az élő falu tükörképe. Ha valaki végigsétál benne, sok mindent megtudhat a településről is. Megismerheti történetét, nyelvét, nemzetiségét, vagyoni helyzetét, szokásait.
helykitolto kép

Sírok a zsidó temetőben

A katolikus temető mellett a fák között található az egykori zsidó temető. Már ami megmaradt belőle. Bár jelentős zsidó lélekszám sohasem volt a településen, mégis minden bizonnyal több sír is állt valaha itt. Meglehet, hogy az avar alatt még lapul néhány sírkő. Mára két héber és egy magyar nyelvű látható mindössze. Megőrzésük mindamellett fontos, hiszen hozzá tartoztak a település múltjához.
helykitolto kép

Feszület a római katolikus temetőben

Bár a falu lakosságának nagy része az evangélikus vallást követi, a római katolikus temetőben való sétánk kapcsán szólnunk kell katolikus vallás bánki jelenlétéről is.
helykitolto kép

Laluja András szobrászművész (1934 – 1999)

1934-ben született Esztergomban. 1963-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola díszítő szobrász tanszakán Dósa Farkas András, Borsos Miklós és Illés Gyula növendékeként.
helykitolto kép

Louis Armstrong szobra a Tó Hotel kertjében

A szobor a Tó Wellness Hotel kertjébentalálható. Alkotók: Győrfi Lajos. Felállítás éve: 2004. A művész nagy empátiával, szeretettel és tisztelettel mintázta a korszakos jazz-zenész portréját. Kecses, szakított andezit sziklára helyezte a portrét úgy, hogy a trombita tartása ne zavarja az arcjáték érvényesülését, jól látható legyen az ujjak játéka.

1

2

© Bánk Község Önkormányzata - 2024