blokk címe
A híres pleisztocénkori őslénytani leleteket rejtő szakadék a községtől délnyugatra, az út bal oldalán található. A főútról keskeny gyalogúton jutunk a meredek falú szurdokvölgybe.
A tudósok szerint az Ős-Ipoly medre volt. A szakadék, a valamikori folyómeder, pleisztocén kori ősállat maradványokban gazdag. Korallmaradványok és megkövesedett cápafogak is láthatók kőbe zárva.
Hóolvadáskor és esős időben a szurdokvölgybe látogatók, páratlan vízesésben gyönyörködhetnek.
Az Ipoly völgyet a névadó folyó hozta létre. Áradások és apadások alakították ki a folyót kísérő mocsarakat, tavakat. A folyó szabályozása során, rendezett park, gátak, duzzasztók létesültek. Mintegy 12 km hosszú folyószakaszon nem történt beavatkozás. Itt a szeszélyes áradások a viszonylagos háborítatlanságot, a természeti kincsek fennmaradását biztosítják. Ezért is lett ez a hely, a Duna-Ipoly Nemzeti Park része.
A szakadékban gyalogolva először a sűrű, kellemetlenül „ragaszkodó" növényzet fog feltűnni. Azonban az ösvény jól járható, a patak gázlójának keresztezése után még egy lépcső is segíti a haladást. A rövid szakadék végében kis vízesés csobog, melynek magassága 2-3 méter. A szűk szurdokból érkező víz egy környezeténél keményebb, meszes-agyagos lépcsőn bukik alá. Fölötte korlát akadályozza meg a továbbhaladást (és azt, hogy a nagyobb hordalék a vízesésbe mosódjon). Az ösvény végigjárása a főúttól kb. 5-10 percet vesz igénybe, mellette pihenőhelyet is kialakítottak. Néhány információs tábla teszi lehetővé az ismeretszerzést. A patak csak rövid utat tesz meg forrásától, s gyakran kiszárad (vízesésben többnyire csak hóolvadás vagy csapadékos időszakok után gyönyörködhetünk.)
A kerítés túloldalán még néhány méteren keresztül további két kisebb vízesést rejt a mederbe dőlt, mohos fáktól egyre áthatolhatatlanabb szurdokfolyosó.
A Honti-szakadékban nem találkozunk a Börzsönyben megszokott, tömbös megjelenésű, sötét andezitsziklákkal. Helyettük csillámos, homokos agyagmárga (azaz honti slír), homokos agyag és jóval keményebb meszes agyag bukkan elő. Többségében aprószemcsés kőzetek vesznek körül. A természetes módon feltárult rétegek korallok, kagylók, csigák kövületeit rejtik, de mammut csontot is találtak már bennük
A szakadékot a benne csordogáló Zátori-patak alakította ki. A vízfolyás egykor a völgy felső szakaszánál nyugat felé fordult, hogy a Parassapuszta irányába tartó völgyön keresztül érje el az Ipolyt. Azonban az 1700-as évek végén egy hirtelen jött, hatalmas zápor nyomán olyan erővel száguldott le a patak, hogy áttörte, kimosta a kevésbé ellenálló - és már korábban is ostromolt - kőzeteket. Ezzel rövidebb utat nyitott magának az Ipoly felé. A felszínformálódás természetesen nem áll meg, így napjainkban is tart.
Egész évben szabadon látogatható, de számottevő víz csak hóolvadás vagy hosszan tartó csapadékos időszakok után csobog a vízesésben.