Látnivalók, értékek

Leveleki Eszter zsidó származású édesapja a tatabányai cementgyár igazgatója, anyja tanítónő volt. Eszter a budapesti Szent Orsolya-zárda tanítóképzőjében 1936-ban tanítói oklevelet, az Állami Tanítóképző és Óvónőképző Intézetben 1948-ban óvónői képesítést szerzett.

Bár a szabadságharc kitörésekor nem Bánkon élt, származása miatt mégis szólnunk kell Benczúr Miklós honvéd őrnagy, országgyűlési képviselőről. Apja Benczúr Sámuel bánki evangélikus lelkész volt, ki 1827-ben költözött Nyíregyházára elvállalva az egyházközösség által felkínált lelkészi állást. Ekkor már feleségén és anyósán kívül 8 gyermeke is követte új állomáshelyére. Három leány és öt fiúgyermek között Miklós volt az ötödik, ki 1821-ben született Bánkon.

Joe Murányi szobra a Bánki-tó víziszínpadánál található. Alkotó: Győrfi Lajos. Felállítás éve: 2014. A művész a szintén Bánkon található Louis Armstrong szoborhoz hasonlóan nagy tisztelettel alkotta meg a Murányi szobrot, mintegy párjaként a már több mint 10 éves Armstrong szobornak. 

Laluja András a lemezdomborítás igazi mestere volt. Számos monumentális alkotását ismerjük országszerte. A polgármesteri hivatal falán, a falu középpontjában látható „A Háborúk Áldozatainak Emlékére” feliratot viselő alkotása.

Az első világháború megkövetelte a maga bánki áldozatait is. A világégés háborúiban 105 bánki lakos vett részt. Közülük tizennyolcan sosem tértek vissza szeretteihez. Ketten a vitézi címet is kiérdemelték. A falu lakói 1927-ben emléktáblát állítottak a hősök tiszteletére.

Laluja András alkotásaival több helyütt is találkozhatunk a falujáró sétánk során. A bánki hagyományokhoz leginkább a „Bánki menyecske” szobra kötődik.

Aki aktív pihenésre vágyik, annak az ország egyik legérintetlenebb területén, a vadregényes Börzsöny mély völgyekkel szabdalt erdei, több száz forrása, bükkösei oszlopcsarnoka szomszédságában, a Cserhát hangulatos, patakokat, tavakat, kedves falvakat ölelő lankái között várja a csoportos, vagy egyéni látogatókat, valamint az öko-turisztika szerelmeseit az ÖKO-Land Tábor.

1966-ban született meg a döntés, hogy a Rétsági Járásban szép számmal működő nemzetiségi együttesek évről-évre rendezzék meg találkozójukat, felvonulással, tánccal, énekszóval. A tizenegy szlovák és két német nemzetiségi település együttesei és lakói mellett már a kezdeti időkben is vendégek sokasága gyönyörködött a színpompás gálaműsorokban.

A bánkiak ősidők óta készítik, mégsem veszített semmit népszerűségéből ez az egyszerű, ámde nagyon ízletes étel. Talán még növekszik is ismertsége, hiszen akik csak megkóstolták, szinte kivétel nélkül elkérik a receptjét. Napjainkban is olyan népszerű, hogy az is előfordult, hogy meghívták sütésének legjobb ismerőit, hogy süssenek belőle a násznépnek elegendőt. A fesztiválokon, bemutatókon mindig sikere van.

A szuszkó, vagy gulyasa, a kapusznyik, a libavéres krumpli, a plnyenyina és más helyi különlegességek receptjei.