blokk címe

blokk tartalma

Látnivalók, értékek

A bánki víznyelő

Közzétéve: 2020-03-03

 

2014 májusban – rendkívüli esőzések után – egyik reggel Bánkon a helyiek arra lettek figyelmesek, hogy a Jenői-patak megáradt vize egy közel 10 m átmérőjű, friss beszakadás alján – visszaduzzadás nélkül! – eltűnik a sziklák között.


Prakfalvi Péter felvétele



Az akna a gödör legmélyebb pontján. 
Felette, a (homokkő) sziklafal tetején folytatódik a meder.

A beszakadás helyes értelmezéséhez vázlatosan ismerni kell a környék geológiai viszonyait. Fontos kiemelni, hogy itt a karsztvízszint nem azonos a patak szintjével, hanem az agyagos vízzáró rétegekkel fedett karsztban légteres repedésrendszer van a patak szintje alatt. A patakmeder az adott területen egy felszínen lévő homokkőpadon halad keresztül, amely alatt belátható mélységben megtalálható a karsztosodásra alkalmas mészkő, és ahogy ilyenkor lenni szokott, a homokkő repedésein keresztül a víz egy része le is jut a mészkőbe, ahol barlangot oldhat ki.
 


Gyertyával is ellenőrzik a leereszkedés előtt a levegő összetételét

A homokkő azonban nem oldódik, így a felszínen nem alakul ki egyenletesen mélyülő nyelőtölcsér, hanem az alatta egyre növekvő üreg fölött a homokkőboltozat egyszercsak beomlik. Bár a berogyás a Jenői-patak medrében történt, de csupán kb. 30 méterre a Lókos-patakba való betorkollásától, így feltételezhető, hogy annak a vize is hasonló repedéseken át lejutva részt vett a berogyás alatti barlang kioldásában.



A hozzávetőleges vízgyűjtő terület a google térképen,  körülbelül 120 km2

A két patak vízgyűjtő területe 120 km2, azaz százhúsz négyzetkilométer, ennél nagyobb vízgyűjtővel (de még fele ekkorával sem) hazánk egyetlen víznyelője sem rendelkezik. Persze a jelen domborzati viszonyok között a víznek csak egy kis része jut le és vesz részt a barlangképződésben, de nem zárható ki, hogy korábbi földtörténeti korszakokban akár a teljes vízmennyiség a karsztba jutott volna. De enélkül is minden feltétel adott volt egy jelentős méretű barlang kialakulásához. Az itt elnyelődő víz a mélykarszt repedéshálózatán keresztül – több ezer (akár százezer) év elteltével – vélhetően a budai karsztforrásokban lát napvilágot. Erre a területre (miként a nógrádi fedett karsztra általában is) jellemző, hogy a mészkő trópusi kúpkarsztot alkotott az eltemetődés előtti korszakban, így előfordulhat, hogy olyan helyeken is a mai felszínt elérő vagy annak közelébe felnyúló mészkőkúpok vannak a homokkőben, ahol a közelben egyébként nagy mélységben található csak meg a mészkő.

A több, egymással szöget bezáró szelvény mentén végzett geoelektromos mérések szerint a felszín alatt mindössze 10 méteres mélységben egy eltérő kőzet (vélhetően mészkő), 30 méteres mélységben pedig nagyon nagy elektromos ellenállású terület (Reményeink szerint barlangüreg) található. A feladat már “csak” az, hogy odáig le kell jutni.



A rendezett munkaterület

A barlang feltárására irányuló munka a szükséges engedélyek beszerzése és mérések elvégzése után Szenthe István geológus vezetésével és néhány tapasztalt barlangkutató, valamint lelkes helybéli fiatal részvételével októberben indult meg Bánk Község Önkormányzatának a dologi támogatásával.

Egyébként, ha valaki szeretne részt venni a munkában és erre fizikailag is alkalmas, akkor szeretettel várjuk a jelentkezését.

A kézi erővel ásott tágas, 2×2 méteres szelvényű kutatóakna olyan szépen ki lett ácsolva, hogy az akár kutatásvezetői tanfolyami foglalkozásnak is beillett volna. Így nem kell attól tartani, hogy egy bizonyos mélység után omlásveszély vagy beszűkülés miatt nem lesz folytatható a munka.



Mélyül a kutatóakna

Hogy mi várható itt? Ezzel kapcsolatban elég a közeli Felsőpetényi tűzállóagyag-bánya üregeire gondolni, például a Nagy-kavernára, amely egy 30 m átmérőjű, gömb alakú üreg az oligocén homokkőben, amely az alatta lévő mészkő egy még nagyobb üregének a beomlását követő felszakadással alakult ki.

A barlang feltárásán túl akár a víznyelők és zsombolyok keletkezésének egyes, máig nem kellően tisztázott kérdéseire is választ kaphatunk.



Munkamegbeszélés

„Bánk településen, a Jenői-patak medrében még májusban keletkezett beszakadás, mely elvezette a patak vizét. A Vidékfejlesztési Minisztérium Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztálya akkor úgy nyilatkozott, hogy a jelenség nem tekinthető víznyelőnek, természeti emléknek, illetve barlangnak sem. Szenthe István geológus és munkatársai felajánlották segítségüket a jelenség kivizsgálására, melyre a település vezetősége november tizenhetedikei testületi ülésén adott engedélyt. A geológus rádiónk kérésére elmondta, hogy az elmúlt időszakban végzett kutatások és talajvizsgálatok alapján megállapítható, hogy a jelenség már legalább húsz-harminc éve működik víznyelőként. Ezt támasztják alá azok az elmúlt vasárnap megtalált tárgyak is, melyek a múltban kerültek a föld alá, így például egy régi típusú hipós üveg, melyen még a négy forint húsz filléres árát jelző címke is olvasható. A geológus valószínűsíti, hogy a helyszín környékén akár további kisebb-nagyobb beszakadások is előfordulhatnak. Véleménye szerint az illetékes hatóságok a következő időszakban az újonnan megismert tények ismeretében dönthetnek majd a víznyelő és az az által jelentkező veszélyhelyzet kezelésének módjáról.”

Szenthe István pontos kutatónaplót vezet a munkálatokról. 2015. július 25-én tett látogatásunkig 61 munkanapot töltöttek el a víznyelő feltárásával. Önkéntes segítők működnek közre a feltárásban. Egy váci építési vállalkozó faanyaggal támogatta, egy másik a szállítási feladatokat oldotta meg, s volt, aki a kovácsolási munkákat, s a szerszámok javítását vállalta magára. A tiszta munkaórák száma így immár megközelíti a másfélezret, az utazásuk során is havonta megtesznek több ezer kilométert. Mindezt állami támogatás nélkül oldják meg. Költségeik pedig igen tetemesek, hiszen szükség szerszámokra, sok faanyagra, légszivattyúra. Ez utóbbi szó szerint életbevágóan fontos, hiszen az akna megtelik széndioxiddal, s ezért alszik el a leeresztett gyertya lángja is. A szivattyú folyamatosan biztosítja a friss levegőt a mélyben.

A kutatóakna egyre mélyül a szálban álló oligocén kőzetrétegek határa mentén. Jelenleg tizenhárom méter mélyen dolgoznak. A geológus szerint egy olyan egyedi helyszínről van szó, amely föl nem becsülhető. Éppen azért, mert erre nincs kutatási tapasztalat. Egy olyan alapkutatást végeznek, amelynek során a magyar föld teljesen ismeretlen múltját tárhatja fel. Éppen ezért furcsállhatjuk, hogy teljes egészében csak a társadalmi összefogásra támaszkodik a kutatómunka.

(forrás: http://foldalatt.hu 2014.. november 28. Slíz György írásának felhasználásával,  http://www.radiofocus.hu/)


Összeállította: Végh József mkl  

 

 

További látnivalók, értékek

helykitolto kép

Települési értéktár

Bánk rengeteg titkot rejt ma is. Érdemes azonban eme szépségek, csodák nyomába eredni, felkutatni. Sokféle tanulmány, régebbi monográfia közöl részeket falunk múltjáról, szokásairól.
helykitolto kép

Bánki „tengerszem” (Bánki-tó)

A falu nevezetessége, legfőbb vonzereje, a közepén elhelyezkedő közel hét és fél hektáros vízfelületű tó. Ennek köszönheti ismertségét, idegenforgalmát.
helykitolto kép

A bánki népviselet I. rész

Ha a szűkebb környezetet nézzük, Nógrád megye nyugati része - a volt Rétság járás területe - meglehetősen változatos képet mutat néprajzi, népességi szempontból. Ha csupán az idősebbek viseletében is, de mind a mai napig felfedezhetők a palócságra jellemző ruhadarabok, és emellett meglehetősen sok településen figyelhetjük meg az itt élő szlávok és német nemzetiségiek népi öltözködési hagyományait.

helykitolto kép

A bánki népviselet II. rész: testápolás és ruha

70 évvel ezelőtt reggelente szájból mosakodtak. Dologidőben, még ma is így tisztálkodnak. Később fatálakban, amelyet cigányok készítettek „topolyafából”. Házi mosószappant használtak. Majd ezt kiszorította a románcozott lavór és szagos szappan.
helykitolto kép

Szlovák nemzetiségi tájház

A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait.
helykitolto kép

Pinceház, faragott kőtáblával a Hősök terén

A bánki faluközpontban lévő pince a régi idők hangulatát őrzi. Építtetője még 1937-ben is fontosnak tartotta, hogy az építés évszámát és a tulajdonos nevének kezdőbetűjét egy kőtáblába vésessék a homlokzat díszéül. A pinceházat Simon János kőművesmester építette. Belül boltozatosan ki van rakva kővel. Ő faragta az építtető névmonogramját és az építés évét megörökítő kis táblát is. A tábla jelentése: Épült 1937-ben Krisko János számára.
helykitolto kép

A bánki evangélikus templom

Bánk későbarokk temploma 1783-ban épült. 1784. augusztus 6-án szentelték fel, Kellisch Sámuel lelkészsége idejében. Az ő irányítása alatt készült el a paplak is. „Harcos, bátor egyéniség lehetett, aki sziklaszilárd hittel küzd Mária Teréziához intézett felirataiban népe vallásszabadságáért, hitének gyakorlásáért.” – írta róla 1959-ben, a templom fennállásának 175. évfordulójára készült visszaemlékezésében L. Kovács András lelkész.
helykitolto kép

Régi sírok a temetőben

Egy temető az élő falu tükörképe. Ha valaki végigsétál benne, sok mindent megtudhat a településről is. Megismerheti történetét, nyelvét, nemzetiségét, vagyoni helyzetét, szokásait.
helykitolto kép

Sírok a zsidó temetőben

A katolikus temető mellett a fák között található az egykori zsidó temető. Már ami megmaradt belőle. Bár jelentős zsidó lélekszám sohasem volt a településen, mégis minden bizonnyal több sír is állt valaha itt. Meglehet, hogy az avar alatt még lapul néhány sírkő. Mára két héber és egy magyar nyelvű látható mindössze. Megőrzésük mindamellett fontos, hiszen hozzá tartoztak a település múltjához.
helykitolto kép

Feszület a római katolikus temetőben

Bár a falu lakosságának nagy része az evangélikus vallást követi, a római katolikus temetőben való sétánk kapcsán szólnunk kell katolikus vallás bánki jelenlétéről is.
helykitolto kép

Laluja András szobrászművész (1934 – 1999)

1934-ben született Esztergomban. 1963-ban szerzett diplomát az Iparművészeti Főiskola díszítő szobrász tanszakán Dósa Farkas András, Borsos Miklós és Illés Gyula növendékeként.
helykitolto kép

Louis Armstrong szobra a Tó Hotel kertjében

A szobor a Tó Wellness Hotel kertjébentalálható. Alkotók: Győrfi Lajos. Felállítás éve: 2004. A művész nagy empátiával, szeretettel és tisztelettel mintázta a korszakos jazz-zenész portréját. Kecses, szakított andezit sziklára helyezte a portrét úgy, hogy a trombita tartása ne zavarja az arcjáték érvényesülését, jól látható legyen az ujjak játéka.

1

2

© Bánk Község Önkormányzata - 2024