blokk címe

blokk tartalma

Programlehetőségek

Pinceház, faragott kőtáblával a Hősök terén

Közzétéve: 2020-03-04

A szőlőtermesztés hagyománya évszázadokkal ezelőttre nyúlik vissza megyénkben. Valószínűleg a XII-XIII. században indult francia, vallon vagy német telepesek hatására. Mocsáry Antal Bél Mátyásra hivatkozik: „Azt írja egy tudós hazánkfija deák nyelven Nógrád Vármegyéről, hogy ez a’ Mohátsi veszedelem előtt, melly kezdete vala hazánk’ közönséges veszedelmének, leginkább a’ szőllő-mívelés által virágzott. Helyes ezen előadás, leginkább azon tájékról, melly napnyugatról délnek hajlik. De minekutána Budavárát, többekkel együtt a ’Török ésTatár kegyetlenül elfoglalta, ezen Vármegyét is vér-patakká változtatta ’s fogyasztotta népét, innen következett, hogy a’ szántó-földek, valamint a’ szőllő-hegyek is, elhagyattattak, ’s pusztán hevertek. Illy gyászos elpusztúlt állapotban másfél század alatt erdőkké váltak a’ szőllő-vesszők sűrű bokrok lettek, ’s ezekből tetszett azután ki, hogy ottan valaha szőllők voltak.” A hódoltság idejében tehát elpusztultak az ültetvények, miután nem maradtak életben azok sem, akik megművelhették volna. A török után a népesség újratelepítésével ismét megindulhatott a szőlőművelés. Kedvezett ennek, hogy a szőlőterület volt az, amelyhez a feudális korban a legszabadabb birtoklási forma fűződött, tudniillik a társadalmi helyzettől függetlenül egyaránt lehetett szőlőbirtoka a nemesnek, jobbágynak, sőt még a házatlan zsellérnek is. A megszerezhető birtok nagyságát sem korlátozta semmi. Ennek oka a szőlőtermesztés intenzív voltában és nagy kézimunka igényében keresendő. A földesurak ugyanis szívesen vették, ha a török elnyomás időszaka alatt elvadult, erdővel, bozóttal benőtt területeiket újra művelni tudók telepedtek le birtokán. Ők ugyanis adót fizettek a számára, s családjuk kihalása után a természettől visszahódított terület visszaszállt a tulajdonosra.

Megyénk jeles monográfusa, Mocsáry egyenesen úgy fogalmaz 1820-ben megjelent könyvében, hogy méltó vetélytársa a Nyugat-Nógrádban termett bor a tokajinak. 


A bánki szőlők a falu fölötti dombon sorakoztak, a Templom megetti dűlő után

Bánk község vonatkozásában a szőlőtermesztés fontos, de nem meghatározó gazdasági tényező volt. A megye történetéről szóló monográfiák is ezt támasztják alá.

Bél Mátyás írja 1742-ben „Rétság keletről az alábbi községgel (Tolmács) szomszédos, de sokkal terméketlenebb földű. Magasabb rendű nála Bánk, ez a mély völgyben fekvő hely, régen a szlávok nem fogták művelőre, de kiválóan előrehaladt, ugyanis amerre a dombokról lehordták az erdőket a lakosok, részint szántóföldeket, részint szőlőket gondoznak, nem kisebb fáradozással, mint amilyen kiváló terméssel.

Shvoj Miklós írja Bánkról az 1874-75-ben készült monográfiájában: „Földje, rétje, szőleje jó….A nép igen gazdálkodós.”

Mocsárynál ezt olvashatjuk az 1820-ben megjelent kötetében: „Mostani lakossai szorgalmatosak a’ paraszti munkában, sok irtásaikat használják, mert a’ szántó földek kevés javítás mellett jók. Bár nem nagy haszonnal fáradoznak is a” szőllő-mívelésben, még sem tsüggednek meg.”

Egy 1899-ből származó egyházi jegyzőkönyv így ír a falu lakosainak foglalkozásáról: „A hívek főfoglalkozása a szőlők végleges elpusztulásával csak a földívelés. Jóllehet a szőlő fő jövedelmi forrásuk volt, mindazonáltal – noha e forrás teljesen kiapadt, amennyiben több gondot fordítanak most telkeik mívelésére – anyagi helyzetük nem rosszabbodott.”

Lovas Kovács András lelkész egy 1890-ben kelt iratot idéz: „A hívek fő jövedelmi forrása a szőlő ezelőtt 4 évvel a Filoxéra által megtámadva, előbb a romhányi szőlőhegy „Planina” s ez idén már az Óhegy is teljesen elpusztult.”

A XIX. század végén bekövetkezett filoxéra-járvány tehát tönkretett mindent. Az amerikai gyökértetű nem kímélte a nemes kultúrákat, s jöttek helyette a mindennek ellenálló direkt termő fajták. Az ebből készült bor azonban meg sem közelítette a korábbit. No, de sebaj! – mondhatnánk – nemes szőlőfajtát lehet újra telepíteni, hiszen a táji, éghajlati adottságok változatlanok. Igen ám, de az elmúlt másfélszáz esztendőben a tudás is elveszett, mely azt megelőzően apáról – fiúra szállván öröklődött.

A bor készítésének fontos eleme a jó pince, hiszen mint azt egy korabeli leírásban is olvashatjuk: „A’ ki jó bort akart termeszteni, szőllejét jól mívelje, tisztán tartsa, ’s az érett gerezdeket alkalmatos időben szedje le, - borát pedig jó pintzében ’s tisztán tartsa, és gyakran feltöltse; mert ha ezt nem teszi, szőlleje elsatnyúl, rosz bort terem, az utóbbiak elmulasztása által pedig jó bora is a’ megromlásnak van kitéve.”

A többihez hasonlóan Bánk községben sem éledt igazán újra a filoxérajárványt követően a régi szőlőkultúra. Az amerikai gyökértetűnek ellenálló direkttermő fajták korántsem eredményezték a régi borminőséget. A borospincék a későbbiekben már főleg zöldség tárolására szolgáltak. Egykoron a szőlők közelében is voltak pinceházak, melyek azonban funkció nélkül maradván lassan eltűntek. A második világháború alatt sokan itt kerestek menedéket, s bújak el a megszállók elől. A falu főutcájának domboldalra támaszkodó oldalán még ma is sok pincét találunk. 

A bánki faluközpontban lévő pince a régi idők hangulatát őrzi. Építtetője még 1937-ben is fontosnak tartotta, hogy az építés évszámát és a tulajdonos nevének kezdőbetűjét egy kőtáblába vésessék a homlokzat díszéül. A pinceházat Simon János kőművesmester építette. Belül boltozatosan ki van rakva kővel. Ő faragta az építtető névmonogramját és az építés évét megörökítő kis táblát is. A tábla jelentése: Épült 1937-ben Krisko János számára.

Összeállította: Végh József mkl

Programok szűrése

További programlehetőségek

helykitolto kép

Szlovák tájház, Bánk

A Szlovák Nemzetiségi Kiállítás egy régi szabadkéményes parasztházban mutatja be a helyi szlovákság XIX. századi életét, viseletét, berendezéseit, használati tárgyait.
helykitolto kép

A bánki víznyelő - Szent Borbála kutatóakna, Bánk

2014 májusban – rendkívüli esőzések után – egyik reggel Bánkon a helyiek arra lettek figyelmesek, hogy a Jenői-patak megáradt vize egy közel 10 m átmérőjű, friss beszakadás alján – visszaduzzadás nélkül! – eltűnik a sziklák között.
helykitolto kép

Evangélikus Templom, Bánk

Bánk későbarokk temploma 1783-ban épült. 1784. augusztus 6-án szentelték fel, Kellisch Sámuel lelkészsége idejében. Az ő irányítása alatt készült el a paplak is. „Harcos, bátor egyéniség lehetett, aki sziklaszilárd hittel küzd Mária Teréziához intézett felirataiban népe vallásszabadságáért, hitének gyakorlásáért.” – írta róla 1959-ben, a templom fennállásának 175. évfordulójára készült visszaemlékezésében L. Kovács András lelkész.
helykitolto kép

Fűtőház Sörfőzde

A FŰTŐHÁZ SÖRFŐZDE egy családias, házi sörfőzde, amely bemutatóval, kóstolóval egybekötött programokkal várja a látogatókat. Érdemes előtte telefonon egyeztetni! A főzdelátogatás lehetőségei: Az első rész a SÖRVÁRÓTEREMBEN illetve a főzdében zajlik. Itt meg lehet ismerni, hogy egyáltalán mi a sör, miből készül, a sörmátrix, és egy kis történei kitekintésre is lehetőség nyílik. Aztán az üzemben gyors bemutatón lehet résztvenni a sörgyártás folyamatáról, és persze közben kóstolni is a ...
helykitolto kép

Régi sírok a temetőben, Bánk

Egy temető az élő falu tükörképe. Ha valaki végigsétál benne, sok mindent megtudhat a településről is. Megismerheti történetét, nyelvét, nemzetiségét, vagyoni helyzetét, szokásait.
helykitolto kép

Sírok a zsidó temetőben, Bánk

A katolikus temető mellett a fák között található az egykori zsidó temető. Már ami megmaradt belőle. Bár jelentős zsidó lélekszám sohasem volt a településen, mégis minden bizonnyal több sír is állt valaha itt. Meglehet, hogy az avar alatt még lapul néhány sírkő. Mára két héber és egy magyar nyelvű látható mindössze. Megőrzésük mindamellett fontos, hiszen hozzá tartoztak a település múltjához.

Bánki-tó

A bánki tavon az országos horgászrend van érvényben, az egyesület által hozott szabályokkal, kiegészítésekkel. A tavon a pergetés engedélyezett.

Alsópetényi öreg temető

A templom közelében van a régi temető, amelynek XVIII-XIX. századi romantikus kőkeresztjei említésre méltóak.

Werbőczy-gúla, Alsópetény

Magyarországon egyedülálló a temetőben található későbarokk piramis alakú oszlop, amelyet 1791-ben Gyurcsányi Ignácné Blaskovics Terézia emeltetett, a Hármaskönyv (Tripartitum) szerzője, Werbőczy István emlékére. Latin nyelvű felirata magyar fordításban körülbelül így hangzik: "A haza törvényeit itt szedte rendbe Werbőczy, porlad az írójuk, a háza, de törvénye él az ősi."

Hármaskönyv Fogadó

Egy alsópetényi kirándulás alkalmával – például, ha felmásztunk a Prónay-kilátóhoz, vagy sétáltunk a faluban – érdemes ebédre betérni ide.

Prónay kilátó

Alsópetényből indul a turistaút a Romhányi-hegyen, a Kecske-kő 421 m magas csúcsára épített 26 méter magas kilátóhoz. Az Országos Kéktúra útvonaláról rövid kitérővel közelíthető meg az építmény, amely nemcsak teljes körpanorámát ad, de bemutatja a környék érdekességeit is. A kilátót a térségnek sokat jelentő, történelmi hagyatékkal rendelkező Prónay családról nevezték el. 

Nógrádi vár

A romjaiban is lenyűgöző látványt nyújtó nógrádi vár már messziről feltűnik a Börzsöny keleti szélén álló magányos 286 m magas andezitkúpon.

Nógrádi tájház

Nyitva tartás szombatonként 10-12 óráig, előzetes bejelentkezés esetén bármely napon 8-16 óráig. Bejelentkezni munkanapokon munkaidőben a 35/562-000, hétvégenként a 06/30/409-78-06 telefonszámon Mezeiné Matikovszki Bernadettnél lehet.

Nógrádi vadaspark

Telefonos egyeztetés alapján, a hét minden napján, folyamatosan állnak a vendégek rendelkezésére. Mobil telefonszám: +36 30 445 6414

Tereskei templom

Nógrád megye egyik legrégebbi temploma a tereskei Nagyboldogasszony római katolikus templom, amelynek különleges értéke, a Szent László király legendáját megjelenítő középkori freskósorozat.

Felsőpetényi nemesagyag-bánya

A külfejtés elérhető a Nőtincsről Bánkra vezető úton, az üzemi épületek az útról láthatók. Mellettük földút vezet a külfejtésbe (kb. 1,5 km gyalog). A mélyszinti bányát az üzemi épületek mögötti V. táró bejáratától lehetett elérni, ez volt az ásványgyűjtők számára legérdekesebb bányarész, innen kerültek elő a legszebb, több kilós gipszcsodák, az érdekes kivirágzások.

Felsőpetényi falumúzeum

A gyűjtemény alapítója Laczkovszki Jánosné célul tűzte ki, hogy az utókor számára megmenti a helyi kulturális örökség tárgyi emlékeit. Hosszú gyűjtési munka után 2000. november 25-én a millenniumi év tiszteletére került átadásra a gyűjtemény.

Nőtincsi tó

A Lókos-patak festői völgyében kialakitott 40 hektáros mesterséges tavat a patak földuzzasztásával hozták létre. A rövid idő alatt itt megtelepedett növény és állatvilág védelme érdekében természetvédelmi területté nyilvánitották.

Nőtincsi Seholsziget

A Park alapszolgáltatásait látogatóink a belépőjegy (egyéni, családi vagy csoportos) megváltásával szabadon vehetik igénybe, a Park nyitva tartási ideje alatt. 

Diósjenői szabadidőpark

A Szabadidőpark parkolójából indulva 5 kilométeres erdészeti tanösvény bejárására is lehetőség van. A Parkon belül egy kilométeres sétaút található, ahol tájékoztató táblák segítségével megismerkedhetünk a helyi erdők jellegzetességeivel. Az útvonal játszótereket, függőhidat, állatsimogatót, sportpályákat érint. A 4 hektáros Szabadidőparkban az erdei környezet különböző élőhelyeivel találkozhatunk: rét, vizes élőhely, cserjés, gyümölcsös, vagy növénygyűjteményi különlegességeket is megidéző ...

1

2 3

rendelési idő

H-P:
15:30-17:30

Szombat:
7:30-8:30

Vasárnap:
Zárva

elérhetőségek

Tel: 
+ 36 30 464 5021

E-mail:
emailcim@email.hu

A rendelő címe:
4080 Hajdúnánás Bocskai u. 36.
 

© Bánk Község Önkormányzata - 2022