Vissza az ÉRTÉKTÁR főoldalára  |

Az I. világháború emléktáblája
(mint épített környezeti érték)

Az első világháború megkövetelte a maga bánki áldozatait is. A világégés háborúiban 105 bánki lakos vett részt. Közülük tizennyolcan sosem tértek vissza szeretteihez. Ketten a vitézi címet is kiérdemelték. A falu lakói 1927-ben emléktáblát állítottak a hősök tiszteletére. A táblát megviselte az idő, s mára nehezen olvasható.

BÁNK KÖZSÉG HŐSI HALOTTAINAK EMLÉKÉRE
1914-1918.
BÜSZKÉK VAGYUNK RÁTOK HŐSI HALOTTAINK
IMÁINKBA FOGLALUNK. ÁLDOTT LEGYEN HŐSI EMLÉKETEK
HAZÁJUKÉRT ÉLETÜKET ÁLDOZTÁK A KÖVETKEZŐ HŐSÖK

ADAMOV ANDRÁS 
ADAMOV JÁNOS 
CSORBA JÁNOS 
HAJDÚK PÁL 
HUGYECZ PÁL 
JANCSOK JÁNOS 
KEVICZKI PÁL 
KOHJÁRI JÁNOS 
LOMEN JÁNOS 
MEDJÁNSZKI ANDRÁS
PONICSÁN PÁL
SIMON ANDRÁS
KRENYÓ ANDRÁS
SULYAN ANDRÁS
SZIKORA PÁL
SZKUBAN JÓZSEF
SZTANKOVICS JÁNOS
ZATKALIK FERENCZ
Három első világháborús sír a temetőből



A II. világháború emléktáblája
(mint épített környezeti érték)

A II. VILÁGHÁBORÚBAN
ELTŰNT TESTVÉREINK EMLÉKÉRE
ÁLLÍTTATTÁK HOZZÁTARTOZÓIK

HAJDUK PÁL
IVANICS ANDRÁS
JANECSKÓ JÁNOS
KOHÁRI PÁL
LACZKOVSZKI PÁL
LOMEN PÁL
ID. LOMEN PÁL
SKRENYÓ JÁNOS
SKRENYÓ PÁL
SULYAN PÁL
VELKY JÁNOS
ZSJAK JÁNOS
SZTANKOVICS LÁSZLÓ
ZS.31.16: ÉLETEM IDEJE KEZEDBEN VAN ISTENEM.

A bánki második világháborús emléktábla nem tartalmazza a teljes háborús áldozat-névsort. 
DOMBI ANDRÁS tartalékos honvéd 1916-ban született Bánkon. Anyja neve: Dombi Mária, 1943 januárjában tűnt el.[1]

A visszaemlékezők említik még a háborúban elhunyt hősök közül: HUGYECZ JÁNOS és MARUSZKI JÁNOS nevét. A háború áldozatai közé tartozik BÁLINT JÁNOS és BÁLINT GYÖRGY, kik itthon haltak meg a bombázások következtében. DOVEC ANDRÁS nem közvetlen a háborúban hunyt el mégis a háború áldozatai közé kell sorolnunk. Története szerint a gyermekek felgyújtottak egy szalmakazlat. Nagy lánggal égett. Dovec András a lángoló szalmakötegeket egyengette, hogy minél hamarabb elégjen, s ne okozzon további bajokat. Eközben robbant fel a lángok között egy épen maradt bomba. Hatvanöt éves volt.

Bánki második világháborús hősök a hadifogoly adatbázisban


 


Kohári Pál
Rendfokozat: honvéd
Születési idő: 1913. február 27.
Anyja neve: Kovács Zsuzsanna
Elhalálozás ideje: 1945. január 18.
Elhalálozás helye: Budapest XII.
Időszak: Magyarországi hadszíntér

Lomen Pál
Rendfokozat: honvéd
Születési idő: 1908. május 17.
Anyja neve: Janecskó Mária
Alakulat: 23/II. zlj. gpu. szd
Elhalálozás ideje: 1942. augusztus 10.
Halál oka: sebesülés 
Elhalálozás helye: Sztorozsevoje
Temetés helye Sztorozsevoje
Időszak: Keleti hadszíntér


Lomen Pál kitüntetése


 


Lomen Pál
Rendfokozat: honvéd
Születési idő: 1910. május 28.
Anyja neve: Bánszky Szonja
Alakulat: 43/I. zlj. 3. szd.
Elhalálozás ideje: 1942. december 08.
Halál oka: szívelégtelenség
Elhalálozás helye: Marki 
Temetés helye: Marki
Időszak: Keleti hadszíntér

Velki János

Rendfokozat: honvéd
Születési idő: 1919. december 24.
Anyja neve: Velki Zsuzsanna
Elhalálozás ideje: 1945. január 29.
Elhalálozás helye: Bácspuszta
Időszak: Magyarországi hadszíntér

Bánky (Eredetileg Zatkalik) Zoltán

Rendfokozat: csendőr hadnagy
Alakulata: III. csendőr kat. pcs.
Születési idő: 1922.
Apja evangélikus lelkész volt Bánkon
Anyja neve: Millig Gizella
Elhalálozás ideje: 1945. március 5..
Elhalálozás helye: Szombathely
Eltemetve: Szombathely
Nem szerepel a bánki emléktáblán.
 

Síremléke a bánki temetőben

A hadifogoly adatbázisban szerepel még SZOMBATI IMRE neve, aki szintén nincs rajta az emléktáblán. Ő ugyanis Rétságon született, de már bánki lakosként vonult a hadszíntérre. Anyja Rasch Jolán.

Vezetéknév Szombati
Keresztnév Imre
Apja neve Janos
Születési idő 1906.01.01
Születési hely g.Retsag, okr.Nograd, Vengrija
Lakóhely d.Bang,okr.Nograd
Rang szoldat
Egység 7 otdelenie,2 b-n,19 art polk.,23 peh.dv
Fogságba esés helye d.Kondenzovo,v r-ne g.Sirok..,Voronezsszkoj obl.
Fogságba esés dátuma 1943.01.18
Elhalálozás dátuma 1945.03.06
Fogság helye sz.g.3007
Temetés helye kl.g.3007, kvadrat 21 mogila 25
Összeállította: Végh József mkl

[1] Forrás: Gere József: Békében, háborúban, Balassagyarmat, 2000.